Súlyos csapás ez minden magyarnak: horroráron jöhetnek a gyümölcsök (DIAGRAM)

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fagykárát szenvedték el a hazai gyümölcsösök április elején. Tönkrement a termés kétharmad-háromnegyed része, de az őszibarackban, a kajsziban és a cseresznyében 80-90 százalékos a kiesés. Hozzá kell szoknunk a hazai gyümölcsök hiányához – írja a Blikk. A portál úgy fogalmaz:

Ezt az ország teljes területén vis maior eseménynek ismerte el Nagy István agrárminiszter, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kárenyhítési rendszerben résztvevő gazdálkodók május 31-ig kérhetnek kompenzációt az Államkincstártól. 

„Bár vannak technológiák a gyümölcsösök fagyvédelmére, az április 7-8-i fagyok olyan erősek voltak, hogy ezek kombinálásával sem lehetett teljesen kivédeni a kárt” – nyilatkozta a Blikknek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, aki szerint a gyümölcstermelők egyértelműen érzik az éghajlatváltozás hatását az elmúlt 5-8 évben.

– jegyezte meg a szakember a lapnak.

A Blikk cikkében emlékeztet: 

Apáti Ferenc szerint a különböző időjárási károk elleni védelmi technológiák beruházási költsége kétszer-háromszor akkora, mint maga az ültetvény értéke, vagyis ez az időjárás 3-4-szeresére drágítja a termelést.

A szakember kifejti: a jövőben csak olyan ültetvényeken lehet gazdaságosan termelni, amelyek el vannak látva öntözési és fagyvédő technológiával, de a cseresznye és szamóca esetében az esővédő fóliát sem lehet megspórolni. Akinél ezek nincsenek meg, bele se kezdjen a gyümölcstermelésbe. 

A másik pedig, hogy meg kell válogatni a termőhelyeket, amiben Apáti Ferenc szerint az államnak is szerepet kell vállalnia, ahogyan ez korábban is történt. 

„Egy korszerű fagyvédő rendszer beruházása akár 25-30 millió forintba kerülhet hektáronként, de akár 60 tonna alma megtermelését teszi lehetővé, ami visszahozza ezt a befektetést. Olaszország és Portugália elsivatagosodik, Belgiumban drága a munkaerő, mégis sikeres a gyümölcstermelés, mert a problémákra innovációval reagálnak. Belgiumban például az európai körtetermelés 18 százalékát állítják elő fele akkora területen, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg” – magyarázza a szakember.

Nyitókép: NAK